A szabadtéri kőzetgyűjtemény a Mecsek és a Villányi -hegység jellemző kőzeteit mutatja be. Alkalmat ad különböző korú és keletkezésű kőzetek komplex vizsgálatára. A túrák, terepgyakorlatok során a természetben szerzett ismeretek rendszerezésére, а kőzetfajták összehasonlító elemzésére ad kiváló lehetőséget. A kőzettani bemutatóhely nyitott a környező iskolák és minden érdeklődő számára. Előzetes bejelentkezés alapján szeretettel várunk osztályokat, szakköröket önálló vizsgálódásra vagy földrajz tanáraink segítségével a kőzetek bemutatására, gyakorlati foglalkozásokra.
1. GRÁNIT
(Erdősmecskei gránitbánya)
Mórágyi Komplexum
A gránit a leggyakoribb magmás kőzet. A földkéreg belsejében alakul ki, amikor az izzó kőzetolvadék, a magma nem jut vulkánokon keresztül a felszínre, hanem néhány kilométerrel a felszín alatt kihűl és megszilárdul. Mivel lassan hűl ki, van idő kristálynövekedésre és nagy, akár több cm-es kristályok képződhetnek benne. A bányában található többfajta gránit közül а bemutatóhelyen az élénk rózsaszín, durvakristályos, éles, szögletes darabokra széteső gránit tanulmányozható. Legnagyobbrészt rózsaszín földpátok, sötét biotit-csillámok és szürke kvarckristályok alkotják.
2. VÖRÖSHOMOKKŐ
(Cserkúti bánya, Mecsek)
Jakabhegyi Homokkő Formáció
A földtörténeti középidő legelején, a triász időszak kezdetén keletkezett, üledékes kőzet. A homokkő főleg kvarchomokból képződött. A homokszemcsék tengerparti síkságon rakódtak le, ahol apálykor szárazon állt, dagálykor pedig elborította a víz. Ilyenkor néhány milliméter vastag rétegekben rakódott le az üledék. A vörös szín a homokkő szemcséinek hematit bevonatából ered. A hematit vasdús ásványok oxidációjakor keletkezik. A vörös homokkövet régen ablak- és ajtókeretek, lépcsőfokok, járdakockák, malomkövek, sírkövek és útszéli keresztek számára bányászták. Innen ered a környék két településének, Kővágószőlősnek és Kővágótöttösnek az előneve.
3.TRIÁSZ MÉSZKŐ
(Bükkösdi kőbánya, Mecsek)
Lapisi Mészkő Formáció
Földtörténeti középidő triász időszakának kőzete. Sötétszürke színű, a Mecsek környékén kedvelt építőkő. A később mészkővé váló mésziszap sekély, a szárazföldtől távolodva lassan mélyülő tengerben rakódott le. Itt éltek többek közt tengeri liliomok is, amik nevükkel ellentétben állatok, hosszú karjaikkal szűrik ki vízből a táplálékukat. Vázuk sok kis kalcitkorongból, ún. nyéltagokból épül fel, melyek mindegyike egy-egy nagy kristály. A mészkőben ezek néhány milliméteres, fényesen csillogó kristályokként láthatók, amik gyakran kör alakúak.
4.JURA MÉSZKŐ
(Nagyharsányi kőbánya, Villányi-hegység)
Szársomlyói Mészkő Formáció
Földtörténet középidő jura időszak üledékes kőzete. Magas 97-98 %-os CaCo3 tartalmú. Világosszürke színű, jó építőkő. Nyílt, viszonylag mély tengerben rakódott le. Főleg egysejtűek maradványai találhatók benne, amik kis méretük miatt szabad szemmel nem láthatóak. A mészkő víz hatására könnyen oldódik, karsztosodik. Ebben a kőtömbben is kialakultak kisebb üregek, amiknek a falán kalcit vált ki, sőt cseppkövek is megjelentek.
5.KRÉTA MÉSZKŐ
(Nagyharsányi kőbánya, Villányi-hegység)
Nagyharsányi Mészkő Formáció
Föltörténet középidő kréta időszak üledékes kőzete. A sötétszürke színét a szerves anyag adja. Sekély (néhány méter mély) tengerből származik. Míg ma korallok építenek zátonyokat, a kőzet keletkezésekor kagylók töltötték be ezt a szerepet. A zátonyon élő kagylóknak vastag teknője volt, hogy a hullámzásnak ellenálljon. A kagylóhéjak keresztmetszetei jól látszanak a kőzetben, mert nagyobb kristályosak és sötétebb szürkék, mint a mészkő alapszövete. A kitermelt és előkészített kőzetet elsősorban salakképző anyagként használják a vaskohászatban, de a cukorgyárak és az építőanyagiparban (utak, töltések, gátak építéséhez) is használják.
6. ANDEZIT
(Komlói andezitbánya)
Mecseki Andezit Formáció
A földtörténeti új idő harmadidőszaki vulkanizmusa nyomán egy ÉNY-DK-i irányú törésvonal mentén létrejött olyan vulkáni képződmény, aminek a lávája megrekedt а mélyben és csak a fedő rétegek lepusztulása után került a felszínre. Szürke, pados elválású tömött amfiból-andezit. Aprókristályos, szabad szemmel csak elvétve lehet alkotórészeit megfigyelni. A kőzetet aprózás és osztályozás után útburkolásra, az ún. koptató réteg készítéséhez használják.
7.НОМOKKŐ
(Budafai homokkőbánya, Mecsek)
Budafai Formáció
A földtörténeti új idő harmadidőszakának miocén korú képződménye a sárga homokkő. A szemcséket kalcit, vas-oxid köti össze. Szemcsemérete alapján középszemű homokkő. A homok folyódeltákban, illetve sekélytengerben rakódott le. Uralkodóan kvarcszemcsékből áll. Ha a víz szállítóképessége nagyobb volt, több cm-es kavicsokat is lerakhatott, mint amilyenek a kiállított kőzetpéldányon is megfigyelhetők. Ezek idősebb, perm és triász időszaki kőzetekből származnak, főleg riolit, kvarc és kovás homokkő anyagúak. A kőzettörmeléket a víz mozgása sokáig koptatta, így szép kerek kavicsok alakultak ki. A kőbányából való a pécsi Dóm téren álló két egy tömbből faragott obeliszk és a pécsi bazilika tornyainak kőanyaga.
