TELEPÜLÉS- ÉS ISKOLATÖRTÉNET
Rácváros vázlatos története:
A település a XVII. század végén keletkezett. A török hódoltság idején a Balkánról sok görögkeleti rác szivárgott Pécsre. 1686 után Pécs város katolikus lakossága türelmetlen volt a másvallásúakkal szemben. 1692 húsvét másnapján a hívek – a jezsuiták kezdeményezésére – fogadalmat tettek, hogy Pécsett másvallású lakost nem tűrnek meg. A rácok közül sokan áttértek ekkor a katolikus hitre. Aki erre nem volt hajlandó, azokat 1693 novemberében kitelepítették a város nyugati határa melletti területre. Itt hasítottak ki 35 kataszteri holdnyi területet az Árpád-korabeli Ürögh falu területéből az épülő Rácvárosnak. Mivel 12 német iparos is idetelepedett, ezért a megkülönböztetés miatt az új lakóhelyet Németürögnek, a régit pedig Magyarürögnek nevezték. Az idők során különféle nemzetiségűek – köztük magyarok is – telepedtek le, mind jobban kiszorítva a rácokat. A XVIII. század végére már egyetlen rác lakosa sem volt a településnek.
Rácváros a második világháború előtt kultúrközpont is volt: jegyzőség, iskola, plébánia, katolikus templom, orvos, patika, posta, zöldkeresztes központ, mozi szolgálta a lakosságot. A községben 2 hentes, 5 fűszerüzlet, 3 fodrász, kovács, több kádár és 3 vendéglő is volt. Őket az itteni lakosokon kívül a főút (az egykori 6-os út) hatalmas átmenő forgalma tartotta el.
Rácváros előbb önálló község volt, majd 1929-től három szomszédos településsel (Patacs, Magyarürög, Szentkút) Mecsekalja néven egyesült. 1950-ben Pécshez csatolták, mellyel teljesen összeépült.
Iskola Rácvároson
Az első rácvárosi iskola indulásának dátuma még bizonytalan. Jelenlegi kutatásaink alapján annyit tudunk, hogy az 1782-es egyházlátogatási jegyzőkönyv (Visitatio canonica) leírja, hogy szükséges lenne iskolát és tanítói lakást építeni, mert 1781-ben (a rácvárosi parókai elkészültének évében) egy Végh György nevezetű tanító iskolaépület híján a saját lakásában okította a rácvárosi gyerekeket. Az említett iratban olvastuk azt is, hogy ígéretet tettek iskola és tanítói lakás felépítésére. Kerényi János (egykori tanító-iskolaigazgató) Életem című önéletrajzi kéziratában azt olvashatjuk, hogy kutatásai alapján 1987-ben 200 éves volt az iskola. Ezek szerint 1787-ben épült az első iskola. Ezt az adatot azonban nem támasztja alá forrásmegjelöléssel, így ennek bizonyítása további kutatások tárgyát képezi.
Az iskola kezdetben két tanerős volt, de miután a patacsiak is megépítették a saját iskolájukat – mindkét iskola egy tanerős lett és az akkori iskolarendszer szerint osztatlan volt. Ez azt jelentette, hogy egy tanító, egy tanteremben, egyszerre tanított hat osztályt.
Az 1810-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az akkori tanítónak, Mihael Gábrinak már volt szolgálati lakása is. A Baranya Megyei Levéltár adatai szerint 1847-ben jól elrendezett, ellátott alsó elemi iskola van Német-Üröghön. A tanodai épület jó karban van, kút hiányzik. 1858-ból a jelentés: az épület jó, egy tantermes. A tanítói lakás 2 szoba, kamra, pince, konyha. Karbantartja a község. A tanítás nyelve német és magyar. 1891-ben a tanítók pontosan kapják a fizetésüket. Óvoda nincs a községben.
1927-ben Keller János (Kerényi János) kapja meg a tanítói kinevezést és 1950-ig igazgató-tanítója Rácváros gyerekeinek. A visszaemlékezései alapján mondhatjuk a következőket: 1929-ben a rogyadozó tantermet gerendákkal kellett alátámasztani. Az osztálylétszámok magasak voltak. A hatüléses padokban nyolcan-tízen ültek. Az épület állaga egyre romlott. Végre 1933 tavaszán állami segéllyel és a helyi iparosok segítségével felépülhetett az új iskolaépület a Rácváros u. 26. szám alatt (a régi helyén). Az új, két tantermes iskola két termének dupla, széthúzható közfala révén 20 méteres hangverseny-, illetve előadótermet is ki lehetett alakítani. Fontos volt ez amiatt, hogy az országosan is ismertté vált Rácvárosi Dalárda itt tartotta összejöveteleit és fellépéseit. Emellett a színjátszó csoport és a leányegyesület is nagy kultúréletet teremtett Rácvároson.
1937-ben két tanerős lett az iskola. Karácsonyi Ilona tanította az alsó tagozatosokat, míg Kerényi János a felső tagozatosok tanítója volt. 1940-ben még egy termet építettek a régi iskolához, ekkor lett négy tanerős az iskola. 1942-ben pedig 8 tanerősre bővült a tanári kar.
1950-ben a tantestület már 14 főből áll. Kerényi János saját házába költözve, a szolgálati lakásából még két tantermet alakíttatott ki. Ezzel egyidőben bérbe vették a szomszédos házat is, így sikerült még egy tanteremmel bővülniük. Az igazgató szolgálati kertjéből pedig tornateret alakítottak ki.
Kerényi János igazgató
Kerényi Jánost 1950-ben nyugdíjazták. Utódját Szécsei Jánost, Molnár Ferenc követte az igazgatói székben. A régi iskolát teljesen kinőtték. 1957-ben elkezdték építeni az Úttörő utca 27. szám alatti telken az új iskolát. 1958-ban az iskola tanárainak száma 19 fő, a tanulók létszáma pedig 293 fő.
