------------------------------------------------------------------------------------------------
Külön köszönet Katits Kálmánnak,
iskolánk korábbi igazgatójának.

Kerényi (Keller) János
Édesapja Keller János, édesanyja Weichardt Teréz. Mindketten Palotabozsokon születtek 1859-ben. Sváb származású nincstelenek voltak. Házasságkötésük után árendában (bérelt lakásban) laktak és napszámból éltek. Első gyermekeik: Orbán, Erzsébet és Mária kisgyermekként haltak meg skarlátban és diftériában. Édesapja ekkor uradalmi cselédnek szegődött a biztos kereset miatt, ahol kitanulta a kertészet minden fortélyát. Ekkor Pécsre költöztek, ahol az Engel borkereskedő főkönyvelője felfigyelt édesapja kiváló szaktudására és vincellérül fogadta. Csak ekkor mertek újra gyermeket vállalni.
Keller János 1893. november 11-én született. Anyanyelve sváb volt, három éves korában tanult meg magyarul a Matessa óvodában. Iskolái: belvárosi elemi iskola, városi polgári iskola, tanítóképző.
1911-ben letette a tanítói érettségit és zenei diplomát is kapott.

Család: Első felesége Pappert Mária. Házasságukból két gyermek született. Fiúk, Keller Gyula jogi doktor lett, de gyógyíthatatlan betegségben meghalt. Leányuk, Keller Aranka tanári pályára készült Budapesten, mint egyetemi hallgató, amikor 1943-ban egy légitámadás alkalmával meghalt. 1967-ben, első felesége halála után vette feleségül a megözvegyült Kiss Istvánné Muth Évát, akivel 12 évig boldog házasságban élt.
Életében kántortanítóként dolgozott, de 1919-ben Pápán egy hathónapos, bentlakásos gyümölcstermesztő és konyhakertészeti tanfolyamot végzett. 1920-ban egy ideig a „Katolikus kántor” szaklap segédszerkesztője is volt. Rácvároson 1927. február 18-án vette át a kántortanítói állást Enge Jánostól. Még ebben az évben a Szegeden megrendezett Országos Dalostalálkozón II. helyezést értek el.1933-ban elérte, hogy új iskola épüljön a régi helyén. Ebben az évben indította el a Megyei Dalosversenyt. Karnagyként sikerről-sikerre vezette a rácvárosi Polgári Daloskört. Ehhez az évhez kötődik a háromezer négyszögölön létesített faiskola, melynek vezetője lesz 1949-ig. 1936-tól karnagyképző tanfolyamot szervez, melyet vezet is. 1938-ban Kassán az Országos Dalosverseny zsűrijének elnöke. 1940-től az állami körzeti iskolák ének szakfelügyelője Agócsy Lászlóval. Szerteágazó népművelő munkája során színpadra vitte többek között Kodolányi János Földindulás című művét. Kodály Zoltán: Székely lakodalmasának akkorra sikere volt, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban is előadták. 1950-ben, 57 éves korában kényszer-nyugdíjazták. A volt Pius Gimnáziumban zongoraórákat ad, majd 1952-1963 között a pécsi zeneiskolában szolfézst tanít. 1963-1971-ig a Belvárosi Templom orgonistája. 1987-ben a Zsámbéki Tanítóképzo Főiskola 100 órás tanfolyamára megbízott előadónak hívja. Itt bíztatták életműve megírására.

1989. december 14-én, 96 éves korában meghalt. Temetésén a rácvárosi iskola tanulói álltak díszőrséget. Hamvait a Szent Mihály kápolna altemplomában helyezték el – első felesége mellé.